Telekhatár: honnan tudod pontosan, hová kerül a kerítés?
A régi kerítés, egy kidőlt cölöp vagy a szomszéd emlékezete nem telekhatár. Megmutatjuk, mi számít hivatalosnak, és mikor kell földmérő.
Új kerítésnél az egyik legdrágább hiba, ha rossz helyre kerül. Ha akár 20–30 centiméterrel is átlóg a szomszéd telkére, abból hosszú vita, rosszabb esetben bontás lehet. A jó hír: a telekhatár pontosan megállapítható.
Mi számít hivatalos telekhatárnak?
A telek jogi határát az állami ingatlan-nyilvántartási térkép rögzíti, a határpontok koordinátáival. A régi kerítés, a kerítésoszlopok vagy a növényzet csak azt mutatja, hogy eddig hol használták a területet. Ez gyakran eltér a nyilvántartott határtól, néha jelentősen.
„A régi kerítés évtizedek óta ott áll, tehát ott a határ.” Nem feltétlenül. A tényleges használat és a nyilvántartott határ eltérését csak földmérés mutatja meg. Ha eltérés van, a régi kerítés helyét nem érdemes vakon követni.
Hogyan derül ki pontosan? A földmérői kitűzés
A telekhatár terepen történő megjelölését határpont-kitűzésnek nevezik. Ezt a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény és az ingatlan-nyilvántartási célú földmérésről szóló 8/2018. (VI. 29.) AM rendelet szabályozza, és csak ingatlanrendező földmérő minősítéssel rendelkező szakember végezheti.
A folyamat jellemzően így zajlik:
- A földmérő beszerzi a földhivataltól a hiteles állami adatokat és a korábbi mérések anyagát.
- Igazolható módon értesíti a tulajdonost és a szomszédos ingatlanok tulajdonosait a kitűzés helyéről és időpontjáról.
- A helyszínen megméri a tényleges állapotot, majd a nyilvántartott határpontokat facövekkel vagy festékkel megjelöli.
- Helyszíni jegyzőkönyvet és kitűzési vázrajzot készít, amely a nyilvántartott és a tényleges használat közötti eltérést is mutatja. A dokumentációt a hatósághoz is benyújtja.
A kitűzés megmutatja, hol a határ, de a földmérő nem kötelezheti a szomszédot a terület elhagyására. A birtokviszonyok csak megállapodással, jogerős hatósági határozattal vagy bírósági ítélettel változhatnak.
Mikor érdemes kitűzetni?
- ha nincs régi kerítés, vagy azt teljesen elbontják,
- ha a régi kerítés láthatóan ferde, vagy a szomszéddal vita van a határról,
- ha a kerítés lábazattal, tartósan épül (táblás kerítés beton lábazattal),
- ha közös kerítést építenek, és a költséget meg akarják osztani,
- ha nagy külterületi szakaszt kerítenek be (vadháló), ahol a határpontok a terepen nem láthatók.
Mit tehet előtte saját maga?
Tájékozódásra a földhivatali térképmásolat, valamint az online térképek és műholdképek is jók: ezekből jól becsülhető, nagyjából mekkora a kerítendő hossz. A mi Telekrajzolónkkal a telket műholdképen körberajzolva azonnal megkapja a kerület hosszát, és az árat is kiszámolhatja. Ez árbecsléshez remek, de nem helyettesíti a földmérőt: a műholdkép és a térkép néhány méterrel is eltérhet a valós határtól.
Gyakorlati tanácsok a kivitelezéshez
- A kitűzött cövekeket őrizze meg a kivitelezés napjáig, és jelezze a kivitelezőnek.
- Beszélje meg előre, hogy az oszlopok a határvonalra vagy attól beljebb, a saját telekre kerüljenek. Ha teljesen saját telken épül, a kerítés egyértelműen az Öné.
- A szomszédot érdemes a kivitelezés előtt is tájékoztatni, főleg ha a munkához az ő oldaláról is hozzá kell férni.
A telekrajzoló kiszámolja a kerítendő hosszt, és átküldi az árkalkulátorba.
Források
- Telekhatár kitűzése – GeoDebrecen földmérő iroda
- 8/2018. (VI. 29.) AM rendelet az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési és térképészeti tevékenység részletes szabályairól – Jogtár
- A földrészlethatár kitűzése – MMK szakmai továbbképzés (Hajdú György)
- Földrészlethatár-kitűzéskor felmerülő problémák jogi szemmel – MMK továbbképzés
- Nemzeti Jogszabálytár – a hatályos jogszabályszövegek hivatalos forrása
A cikk tájékoztató jellegű, a megjelenés napján elérhető források alapján készült. Nem minősül jogi, hatósági vagy szakértői tanácsadásnak.